Súlyos következményei lehetnek, ha komolyabb kétségek merülnek fel a magyar statisztikai adatok megbízhatóságával kapcsolatban.
2023. DECEMBER 8.HOLLÓS JÁNOS (Forrás: piacesprofit.hu)
A Commerzbank szakértői után már Róna Péter ismert közgazdász, egyetemi oktató sem biztos a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs számaiban, ezért utána is számolt. A KSH eddig minden ilyen felvetést a leghatározottabban cáfolt, ennek ellenére Róna Péternek sem azok a számok jöttek ki, mint a hivatalnak. A vita egyáltalán nem érdektelen, hiszen kimenetele a piaci szereplőket is érinti, rajtuk keresztül pedig a hitelminősítéseket. Már csak az hiányozna Magyarországnak, hogy egy ilyen ügy miatt lerontsák Magyarország osztályzatát, amely jelenleg a befektetésre ajánlott skála alján tartózkodik.
Róna Péter is kiszámolta, mennyit csalt a Statisztikai Hivatal azért, hogy Orbán utasítására tíz százalék alá „menjen” az infláció. A hivatal “kegyes hazugságának” súlyos következményei lehetnek.
Az alábbiakban a Tanár Úr sorai:
„Kiszámoltam, hogy mekkora volt az októberi infláció a korábbi módszer alapján. Leírom a magyarázatot és a számítást az alábbiakban.
2022 júliusban a kormány felemelte és bevezette a kétszintű árképzést a vezetékes gáz és az elektromos áramra, kötve azt a fogyasztás szintjére. A szint alatt a rezsicsökkentéssel alkalmazott ár van érvényben; azon felett a tavaly júliusban megemelt (a gáz esetében 33,5%, az áramnál 3,4%). Ha tehát a lakosság kevesebbet fogyaszt a rezsicsökkentett és a nem rezsicsökkentett fogyasztás közötti arány megváltozik, amit, az új módszer szerint a KSH árcsökkenésként könyvel. De az általánosan elfogadott módszer szerint az árindex számításának lényege, hogy a bázisidőszaki, illetve a tárgyidőszaki fogyasztás alapján rögzített súlyokat változatlannak tekintjük. Ugyanígy a volumenindex számításánál az árakat tekintjük változatlannak. Ha pedig mindkettőt, azaz az árat és a fogyasztott volument, nem árindexet, hanem értékindexet kapunk. Az októberi inflációs adat, a 9,9% tehát úgy jön össze, hogy az energia árakrak vonatkozó értékindexet a KSH belegyúrta a többi 986 termék árindexébe. A gáz súlya a fogyasztásban 3%, az áramé 2,5%.Ha tehát az energia árakat a korábbi – és általánosan elfogadott módszer szerint számítjuk, az eredmény a következő:
35,5`,00306+3,4`2,41=1,092.
Tehát a tényleges infláció 1,092 százalékkal magasabb a számítottnál, azaz, helyes szám 11%. .Közben kiderült, hogy az Eurostat vizsgálatot rendelt el az ügyben. „
Portfolio 2023. december 7.:
Egyre komolyabb kétségek merülnek fel a magyar statisztikai adatok megbízhatóságával kapcsolatban, ha pedig kiderül, hogy ennek felülről érkező nyomás az oka, akkor az már a piaci szereplőkre is hatással lehet – írja csütörtök reggeli kommentárjában a Commerzbank. A bank szakemberei szerint eddig jellemzően a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott országok esetében kerültek szóba hasonló kétségek – miközben Magyarország nem tartozik ezek közé -, ami már önmagában árulkodó.
Az elmúlt hónapokban több sajtóhír is megjelent azzal kapcsolatban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai esetleg felsőbb sugalmazásra alakulnak kifejezetten jól. Elsősorban a második negyedéves GDP-adat revíziója és az októberben 10 százalék alá süllyedő infláció kapcsán voltak aggodalmak az elemzők egy részében. Ezzel kapcsolatban szerdán írt egy cikket a Népszava, melyben közgazdászokat, illetve a statisztikai hivatal volt vezetőit idézték. A szakértők szerint
A KORÁBBI MÓDSZERTANNAL AZ OKTÓBERI INFLÁCIÓ 11-12 SZÁZALÉK LETT VOLNA SZEMBEN A KSH ÁLTAL KÖZÖLT 9,9 SZÁZALÉKKAL.
Részben a kritikára reagálva jelentetett meg szakmai cikket szerdán a KSH, melyben leszögezik, hogy „az infláció számítása teljes mértékben az európai statisztikai irányelvekkel összhangban történik”. Szerintük a publikált inflációs adatok helytállóságát számos további tényező támasztja alá. Egyrészt az, hogy az infláció erősen csökkenő trendje nem egyedülálló, Európa-szerte általános jelenség. Az éves pénzromlás ütemét tekintve Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll az EU tagállamai között, de a 2023 januárjában megfigyelt lemaradás folyamatosan csökken. Másrészt az infláció mérséklődése irányában erőteljesen hat a bázishatás, amely – figyelembe véve a 2022 második felében dinamikusan növekvő árakat – most az éves index esetében erőteljesen visszafogó hatású. Harmadrészt kiemelik, hogy a KSH által közzétett 2023. októberi, 9,9%-os adat csak minimálisan tér el a piaci elemzők által előzetesen várt 10,3%-tól, ami szintén a mutató hitelességét erősíti. Ugyanakkor emlékezetes, a kormányzat egy ideje hangsúlyozza, hogy az idei év végére 10% alá fog süllyedni az infláció, így a 9,9%-os adat éppen ezért okozott némi fejtörést az elemzőknek.
A statisztikai hivatal érvei ellenére az elemzők fejében máris megszólalt a „vészcsengő”, csütörtök reggeli kommentárjában külön kitér a magyar adatok körüli bizonytalanságra Tatha Ghose, a Commerzbank szakembere. Szerinte a legkomolyabb aggály, hogy a kormány felülről szól bele a KSH munkájába, vagyis politikai nyomásra jelentetnek meg kedvezőbb adatokat, ugyanakkor azt külső szemlélőnek nehéz eldöntenie, mennyi ebben az igazság.
Ghose szerint vannak olyan országok, ahol komolyan megkérdőjeleződik a GDP- és inflációs adatok megbízhatósága, ilyen például Törökország vagy Oroszország.
Ezek jellemzően a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott országok, ami már önmagában sokat mondó
– emelte ki az elemző.
Magyarország esetében ezek az aggodalmak egyelőre nem széles körűek, mivel a KSH-nak meg kell felelnie az európai sztenderdeknek, az Eurostat folyamatosan vizsgálja a magyar adatok megbízhatóságát. Amíg az egyes adatok definíciója világos és azokra van európai sztenderdeknek megfelelő adat, addig ez nem okoz komoly problémát a szakember szerint.
Ha azonban a befektetők elhiszik, hogy valóban felső nyomásra születnek a KSH adatai, akkor az komolyabb kétségeket vethet fel bennük. Ez pedig akár a piaci kockázati prémiumunk emelkedésében is megjelenhet, ráadásul a hitelminősítőknél éppen csak a befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk, így őket is aggaszthatja az adatok megbízhatósága – véli Ghose. A következő bő egy hétben két hitelminősítői felülvizsgálat is lesz.
A Commerzbank elemzése új szintre emelheti a KSH adatközléseiről kibontakozó vitát. Ez az első eset, hogy nemcsak a hazai média foglalkozik behatóbban a statisztikai hivatal olyan ügyeivel, mint amilyenek a nemzeti számlák főosztályán látott vezetőcserék, illetve az infláció számításának változása. A következő időszakban az lesz a legnagyobb kérdés, hogy a nemzetközi elemzői közösség felkapja-e ezeket a híreket. Egy statisztikai hivatal számára nem lehet rosszabbat elképzelni, mint azt, ha széles körben megkérdőjeleződik az adatközléseinek a hitelessége. Fontos hangsúlyozni, hogy a magyarországi makrogazdasági adatokat összességében hitelesnek tartja a nemzetközi közösség, de jól látszik, hogy elkezdtek megjelenni a repedések a pajzson. Amennyiben a nemzetközi elemzői közösség elkezdene behatóan foglalkozni a kérdéssel, és a hazai adatok kapcsán bizonytalanságuknak adnának hangot, akkor annak pénz- és tőkepiaci hatásai is lehetnek. A befektetők számára alapvető fontosságú, hogy hitelesnek tartsák egy ország gazdasági adatait.
Gergely László megjegyzése: Nem meglepő a jelenség, több éve tapasztaljuk adatszolgáltatóként, hogy a KSH gyakran el sem fogadja a közölt adatot, ha az nem megfelelő nekik. Addig telefonálgatnak ide – büntetéssel fenyegetőzve – amíg azt az adatot nem írjuk be az adatlap cellájába, amit az ő ügyintézőjük ‘látni szeretne”.